Napraforgó és kukorica aratás a Dunántúlon

2016. Szept. 20. 14:27

A Dunántúli területeken a napraforgó aratás közepén, végén járnak a gazdák. A termés mennyiségével nincsenek problémák, viszont az aratás annál nehezebben megy a nyári viharos időjárás okozta károk miatt. - Botka Beatrix


A dél-Balatoni térségben 4,5 tonna/hektáros napraforgó táblák is előfordultak, így a jó eredményeknek szerencsére örülhetnek a gazdák. A terményárak zuhanása a napraforgót is érintette, így a jó termést sajnos kevesebbért tudják értékesíteni azok, akik időben nem gondoltak a még jó árnak számító kötésekben. 
Az aratás nehezebben volt kivitelezhető idén a viharos szélben megdőlt állomány miatt. Az ilyen szinte már klímaváltozással járó időjárási kilengésekkel évre megküzdenek a gazdák.
 
 
 
A NAK jelentése szerint, közel 630 ezer hektáron vetettek idén napraforgót a gazdák.
 
Vetésterületek alakulása régiónként:
 
Nyugat-Dunántúl 32 784 hektár
Baranya 15 923 hektár
Somogy 27 172 hektár
Tolna 30 670 hektár
Dél-Dunántúl 73 765 hektár
Dunántúl 167 711 hektár
секс-шоп секс-шоп секс-шоп секс-шоп секс-шоп секс-шоп секс-шоп
 
A szeptemberi jó időnek, a sokáig tartó vénasszonyok nyarának köszönhetően a kukoricaaratás is megkezdődött. Előjelzésekben itt is jó eredményekre számíthatunk.  A több éves átlag alapján számolható termésmennyiség kb. 6,3 millió tonna lehet 2016-ban, ami egy jó átlagos termésnek felel meg. A napokban megkezdték a gazdák a cukorrépa betakarítást is, amivel a sok csapadéknak köszönhetően kiváló évet zárhatnak.
A korai repcevetések már sok helyen szépen kelegetnek. Kellőképpen volt csapadék a szép állományok fejlődéséhez.
 
A tavaszi kultúrák lekerülésével megkezdődik a területek tarlóhántása, tápanyag utánpótlása és magágy előkészítése az őszi kultúrák számára. A gabonatarlók mélylazításában térségünkben problémát okozott az olykor elég nagy mennyiségű csapadékhullámok. A mélyebben fekvő területeken néhol még a mulcstechnológiák alkalmazása is sikertelen volt.   

Bloggereink

Gyüre András
mezőgazdasági mérnök, Mezőkovácsháza
A mezőgazdaság szeretete már gyerekkoromban belém ivódott, ezért nem volt kérdés, hogy az agrárszférában képzelem el a jövőm. tovább

"Mondhatom, hogy a mezőgazdaság szeretete már gyermekkoromban belém ivódott. Kisgyermekként édesapám rengeteg alkalommal magával vitt, ha dolgozni ment, így már akkor lehetőségem nyílt a tanulásra.
 
Számomra még csupán gyermekjátéknak tűnt, hogy beülhetek a traktorokba és hallgathatom amint a felnőttek a gazdálkodásról beszélnek, mégis már akkor rengeteget tanultam ebből. Ahogy idősödtem a játékból komoly feladatok váltak és egyre felelősségteljesebbnek éreztem amit csinálok. Érettségi után nem volt kérdés, hogy az agrárszférában szeretnék elhelyezkedni, így a továbbtanulást a gödöllői Szent István Egyetemen folytattam.
 
2011-ben diplomát szereztem mezőgazdasági mérnök szakon. Azóta saját családi gazdaságunkban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozom hozzávetőleg 450 ha-on.
 
Úgy gondolom, hogy rengeteget kell még tanulnom erről a szakmáról, de egyszer egy általam nagyra tartott ember azt mondta nekem, hogy "csak akkor nem tanul a gazdász ember többet, ha már nem lesz föld amit megműveljen.” Tehát nem csak a jó pap tanul holtig.
Véleményem szerint van ebben az állításban igazság. Ezt a szakmát tankönyvekből megtanulni nem lehet, minden év mutat valami újat."
Botka Beatrix
növénytermesztő mérnök, Siófok
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében. Nagyapám tapasztalatát ötvözöm az iskolában tanultakkal. tovább

"Negyedik generációs fiatal gazdaként tevékenykedem legszebb tavunk a Balaton mellett Siófok és Balatonszabadi külterületén. Családi gazdaságunk 70 hektárt foglal magában, melynek 2008 óta vagyok aktív tagja. Kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk.
 
Kisgyermekként inkább a ló szeretetem volt a nagyobb, de nagyapám szerint a ló már fél mezőgazdaság, így általános iskola után a kaposvári Móricz Zsigmond mezőgazdasági szakközépiskolában kezdtem meg tanulmányaimat, ahol nem csak mezőgazdasági gyakorlatot, hanem érettségit is szereztem. Innen egyenes út vezetett a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Karára, ahova növénytermesztő mérnöknek jelentkeztem és az itthoni munka mellett végeztem el és diplomáztam le.
 
Ez alatt az idő alatt megfordult bennem a dolog és a növények, a traktorozás lett a legkedveltebb időtöltésem. Bár a ló témáról sem mondtam még le véglegesen.
 
Nagyapám 60 éves tapasztalatait sikeresen ötvözöm az iskolában tanultakkal, de évről évre több és több tapasztalatot szerzek. Az idei évtől egy 350 hektáros gazdaságnak is a kordinátora lettem, amellyel még jobban kinyílik a világ előttem a növénytermesztő szakmával kapcsolatban. A környék legjobb ellenpéldája vagyok a mondásnak, miszerint a mezőgazdaság férfinak való munka.
 
Hiszem, hogy a föld egy biztos pont az ember életében, ahogy a család is. Örömmel tölt el, hogy én ezt mind együtt tudhatom a magaménak."