Beszélgetés kezdetről, jövőről
Simon Péter ügyvezetővel Dr. Bódis László, az Agrofórum munkatársa készített üzemlátogatással egybekötött riportot.
A kötetlen eszmecsere alkalmával munkáról, hobbiról, elismerésekről, a jövő irányvonalairól is szó esett.
- Belépve az épületbe a recepció mellett láttam egy vitrint, benne különböző oklevelek, díjak. Az utóbbi időkben jó néhányat besöpört.
- Való igaz, hogy az elmúlt időszakban sorra megtaláltak bennünket a különböző díjak.
- Az elmúlt évben az Agro-Mashexpo innovációs díja, meg az idén is, majd most szeptember 4-én a Magyar Termék Nagydíj, az OMÉK-ok meg a Növénytermesztési díj.
- Azért voltak ennek előzményei is. 1998-ban kaptuk az első oklevelet…
- Ez volt a termékeik első elismerése?
- Nem. Ezzel egy egészen más jellegű innovációt ismertek el. Az jutott eszünkbe, hogy miért ne lehetne a műtrágyát Big-bag-ben kiszállítani a partnereknek.
- Vagyis olyan óriás zsákokba, mint a vetőmagot?
- Pontosan. Csak a dolog nem ment olyan simán. Beletöltöttük a karbamidot a Big-bag-be, kiszállítottuk ősszel, azután, mint egy kőtömböt hoztuk vissza tavasszal, úgy összeállt, mint a beton. Vallom, hogy a hibákból lehet tanulni. Ezután kezdtünk valójában gondolkodni egy olyan megoldáson, amelyik a műtrágyát megóvja a nedvességtől és végül sikerült.
Ezért kaptuk akkor az első elismerést az innovációs díj formájában.
Ezért kaptuk akkor az első elismerést az innovációs díj formájában.
- A további díjak viszont már a termékekhez kapcsolódnak. Mi az, amiben különböznek a FERTILIA termékei a többi műtrágyától?
- A lényeg, hogy „testre szabottak”, de kicsit korábbról kezdeném, ha lehet.
- Sőt megkönnyíti a dolgomat.
- Magyarországon a gazdaságok, gazdálkodók többsége még ma is tömegműtrágyákat használ. A pékséghez szoktam ezt hasonlítani. Korábban volt a kenyér, a kifli meg a zsömle.
- Vagyis az NPK.
- Így igaz. Meg volt az NPK. Ha ma bemegyünk egy péküzletbe, mit látunk? A termékek és a választék sokaságát, amit zömében ugyanabból a lisztből készítenek. Van persze ma már rozsliszt, tönköly liszt, meg különféle adalékok, amelyek sokféle termékben jelennek meg, persze drágábban is, mint a hagyományos termékek.
Nos ezt az analógiát lehet átültetni a mi termékeinkre is.
Nos ezt az analógiát lehet átültetni a mi termékeinkre is.
- Talán a pékség adta az ötletet, hogy a választék irányába menjenek?
- Végiggondoltuk az egyik kollégámmal, még induláskor, hogy mire van igény, mi a jövő irányvonala. A tömegáru gyártása felé nem szerettünk volna orientálódni, abban nincs hozzáadott érték.
- Akárcsak a gabona esetében, amikor natúr formában exportáljuk.
- Pontosan, így van. Arra a következtetésre jutottunk, hogy ez csak negatív spirált jelent, vagyis lefelé vezető utat.
Ekkor fogalmaztuk meg a stratégiánkat, hogy saját termékeket kell gyártani, és azzal piacra lépni, mert csak az lehet a jövőnk. Ezzel egy nagyobb hozzáadott értékkel tudjuk a termékeinket a vevőinknek kínálni.
Ekkor fogalmaztuk meg a stratégiánkat, hogy saját termékeket kell gyártani, és azzal piacra lépni, mert csak az lehet a jövőnk. Ezzel egy nagyobb hozzáadott értékkel tudjuk a termékeinket a vevőinknek kínálni.
- Igény is volt ezekre a termékekre?
- Volt rá igény, bár az első termékünket a Gramix-ot mégsem fogadta a szakma kitörő lelkesedéssel.
- Miért?
- Mert a kevert műtrágyákkal szemben kialakult egy fenntartás, vagy ellenérzés.
- Nem azt kapták, amit szerettek volna, nem voltak jók az arányok, nem volt megfelelő a formulázás, vagy mi volt az oka?
- A fent említett hiedelem miatt nehéz dolgunk volt. Mi már a kezdetektől arra törekedtünk, hogy olyan minőségi, megbízható, arányában állandó keverékeket állítsunk elő, amelyben garantáltan az van, ami a zsákon. Ez ott kezdődött, hogy csak minőségi alapanyagot vásároltunk, és vettünk Németországból egy kimondottan erre a célra gyártott gépet, beiktattunk egy csomagolás előtti rostarendszert…
- Mint a vetőmagnál?
- Megint találó a hasonlat. Csakis egységes frakció megy a zsákba. Ehhez a csomagolástechnikát is fejleszteni kellett, de megoldottuk.
- Lépjünk vissza a kezdetekhez. Mikor alakult a FERTILIA? Sajátos a névválasztás, valamiféle fogékonyságra, termékenységre utal ez a név?
- Ennek története van. Egy időben itt a szomszédban dolgoztam Alsótekeresen a faiskolában.
- Schrikker örökség, ma Barabits birodalom.
- Hát igen. Szerettem is azt a munkát is szinte elvarázsoltak a növények latin nevei. Különösen a hársfáé, amelyik olyan dallamosa csengett: Tilia
Egyik reggel, bizonyára a tudatalattiból ébredve bevillant, hogy fertilia. Csak éppen fel nem kiáltottam, hogy Heuréka. Meg van a cég neve, ami ráadásul jelent is valamit, sőt a leginkább idevalót, a termékenységet.
Egyik reggel, bizonyára a tudatalattiból ébredve bevillant, hogy fertilia. Csak éppen fel nem kiáltottam, hogy Heuréka. Meg van a cég neve, ami ráadásul jelent is valamit, sőt a leginkább idevalót, a termékenységet.
- Így válik valósággá egy álom. Meg volt a név, de még mi kellett az induláshoz, illetve mi volt az a motiváció, ami a műtrágyák felé vitte az érdeklődését?
- A sorsom úgy alakult, hogy a közeli faiskolában dolgoztam, – ahogy már említettem – és onnan kerültem az IKR enyingi folyékony műtrágya üzemvezetőnek. Itt töltöttem öt esztendőt. Ekkor kerültem közelebb a műtrágyákhoz, mint forgalmazó, míg előtte a felhasználója voltam.
A rendszerváltás idején fogalmazódott meg bennem, hogy egyszer a sajátomat szeretném csinálni.
A rendszerváltás idején fogalmazódott meg bennem, hogy egyszer a sajátomat szeretném csinálni.
- Sajátot, de milyent?
- Először egy saját faiskoláról álmodoztam, vagy egy kocsmáról, vagy egy sarki fűszeres boltról, ami csak az enyém, és a város legjobb, legigényesebb üzlete az én nevem alatt.
- Végül is az álmok műtrágyává váltak. Ezekről szeretnénk hallani.
- Ez egy termékcsoport, amelyben meghatározó a Gramix-NPK, a folyékony FertiSol és a legújabb termékcsoportunk az UMG MICRO starter.
- Ez minek a rövidítése?
- Új – Mikroelem – Generáció. Ez a névválasztás – úgy gondoltam – találó itthon, ugyanakkor a nemzetközi piaci hangzása is jó.
- Tudomásom szerint, valamiféle szerves-anyaggal is „dúsítják” az eddigi palettát.
- Van egy termékünk és nem álltunk le a fejlesztéssel sem. Ez a Rizodyne talajaktivátor, amely olyan talajélet javító szerves komponens, amely növeli a talajaktivitást, azáltal, hogy elősegíti a talajlakó mikroorganizmusok szaporodását, így javítja az NPK hatásfokát is.
- Ezzel mondhatjuk, hogy a jövő elkezdődött?
- Abból indultunk ki, hogy a talajban hihetetlen mennyiségű élő szervezet, mikroorganizmus van. Ezek egy része a növény gyökerein, vagy annak közelében él. Ha ezek aktivitását növeljük, akkor a növény több tápanyaghoz jut és elsősorban a kezdeti fejlődés időszakában ez ugrásszerű fejlődést, növekedést, erősödést eredményez.
- Ez az a pont, amikor a kíváncsiság arra késztet, hogy nézzük meg az üzemet és a termékeket.
- Menjünk! A tartálykocsikkal a folyékony műtrágyát szállítjuk. Tizennyolc ilyen tankerünk van. A szilárd műtrágya egy részét saját kamionjainkkal szállítjuk, de csúcsidőben bérfuvart is igénybe veszünk.
- Nehéz feladat Olvasóinknak több üzemrészt, terméket bemutatni, egy interjú keretei ezt nem is teszik lehetővé, de egy terméknél azért leragadtunk. Ez a már említett Rizodyne. Apró szemcsés és van egy sajátos szaga (illata) mintha érett szilázst szagolgatnánk.
- Van benne valami; ezt a hozzáadott szerves anyagnak tulajdoníthatjuk.
- Ez nem egy tömegáru, a kiszerelése is húszkilós vetőmagos zsákokban történik.
- Elsősorban starternek szánjuk. Egy zsák kb. egy hektárra elegendő. A névválasztással pedig azt akartuk érzékeltetni, hogy a gyökérfejlődés dinamizmusának növelésére hivatott ez a termékünk.
- Ha rangsort állítanánk fel, a FERTILIA hol helyezkedik el a cégek között?
- Mi valójában nem tartozunk a nagy cégek közé, és talán összehasonlíthatók sem vagyunk, hiszen egészen más filozófia és technológia szerint működünk. Arról viszont meg vagyok győződve, hogy az általunk választott út a helyes, a folyamatos fejlesztés és annak eredményeként a fejlődés.
- Akkor inkább úgy kérdezem, hogy milyen fejlődési pályát képzel el, és tart reálisnak.
- Semmiképpen nem a tömegtermelés a célunk. Változatlanul az egyedi igényeknek megfelelő széles választékú, és biológiailag aktív műtrágyákat szeretnénk a jövőben is gyártani. Az igazi jövőt az UMG starterekben látom, amelyek olyan hozzáadott értékkel bírnak, hogy szinte korlátlan piacot jelentenek, és ami nem mellékes, jelentős bevételt is. Ez az a termék, amely reményeink szerint újabb export piacokat fog meghódítani.
- Milyen méretűek ezek a mikrogranulátumok? (A kérdést csak az Olvasó tájékoztatására tettem fel, mert az üzem bejárása során – ahogy azt már korában leírtam – módom volt „megmustrálni”.)
- Ezek a műtrágyák 0,1-1 mm szemcsenagyságúak.
- Vannak-e ennek kiszórására alkalmas eszközök?
- Részben igen, elsősorban a tavaszi kapások vetésével egyidejűleg adott starter műtrágyák kiszórására ma már vannak alkalmas berendezések. Az őszi vetésű növényeknél is lenne ilyen igény, de ott még nem megoldott a feladat, illetve ebben is tudunk segítséget nyújtani, mert a műtrágyához egy speciális adaptert is tudunk adni, amellyel ez a mikrogranulátum kiszórható.
- A lényeg tehát – ha jól értem – hogy a vetőgépre felszerelhető ez az adapter, és így a vetéssel egymenetben a mikrogranulátum starterként kiszórható.
- Ez a megoldás abból a kényszerhelyzetből fakadt, hogy számos ország, ahol igény mutatkozott az UMG MICRO-k iránt, pl.: még a Baltikumban is, azt vetették fel, hogy jó-jó, mi vennénk az UMG MICRO-t, de mivel szórjuk ki?
- Térjünk vissza a díjakra! Elkövettünk egy nagy hibát. Az októberi lapszámunkban a Magyar Termék Nagydíj átvételéről tettünk közzé egy rövid méltatást, de a fénykép, amit magam készítettem az OMÉK-on, a Növénytermesztési díjjal a kezedben ábrázol. (Ha már belefutottam a tegeződésbe, így is folytatom.) A díjesővel indítottunk. Hogy van ez, hogy rendre kaptok valamit?
- Úgy, hogy rendre elindulunk minden olyan pályázaton, felhíváson, amely a termékeink, a munkánk elismerését jelentheti. A többi már a zsűri dolga.
- Az életpályádról már esett ugyan szó, de a kíváncsi természetű Olvasó ennél többet szeretne tudni. Kérdezhetek?
- Természetesen. Gödöllőn végeztem az akkori Agrártudományi Egyetemen, 1981-ben, növényvédelmi szakirányon.
- Első munkahelyed?
- A balatonszárszói Vörös Csillag Tsz-ben kezdtem, de csak rövid ideig voltam ott, mivel adódott az említett Alsótekeresi faiskola. A többit meg már említettem. Talán még annyit, hogy ez a faiskolai korszak nagyon szép időszak volt az életemben, és valójában itt tanultam meg a növényvédelmi szakmát.
- Évekkel ezelőtt volt egy rendezvény Kölesden, Tolna megyében. A kultúrház falát Simon Péter fotói díszítették. Nem is akármilyenek. Honnan ez a szenvedély?
- Az embernek sokféle szenvedélye lehet az élete során. Nekem valahogy a sokféleségből ez maradt fenn. Talán hét-nyolc éve kezdtem, és remélem, kitart életem végéig. Ugyanakkor a fotózás kreativitást is igényel, amit a munkám mellett ezen a területen is kiélhetek.
- Voltak ott Tibetben készült képek is…
- Nepálban készítettem őket, de nincs nagy különbség a kettő között.
- Akkor a Nepáli képek, vagy az ott töltött idő is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ott a beszélgetésünk során valamiféle életbölcsességet is megfogalmaztál?
- A nyolcezer méteres hegyek társaságában van az embernek módja és lehetősége, meg ideje is az élet dolgain elgondolkodni, annak mulandóságán, és az értékek helyességén. Ennek ellenére nem lettem Buddhista.
Fel kell állítanunk magunknak egy értékrendet, amelybe persze a munka is beletartozik, de az életünk ennél több, és ezt a többletet kell jól megélnünk.
Fel kell állítanunk magunknak egy értékrendet, amelybe persze a munka is beletartozik, de az életünk ennél több, és ezt a többletet kell jól megélnünk.
- Család?
- Három fiam van. A legidősebb Londonban tanul, a középső utolsó éves az International Businnes School-on. A harmadik meg még csak hatodikos.
- Viszi-e valaki tovább ezt a vállalkozást, mert manapság az a gond, hogy nem tudnak szakmai dinasztiák kialakulni. A gyermekek ritkán, vagy alig kötődnek a szülők hivatásához.
- Talán a középső, aki már töltött is itt egy évet szakmai gyakorlatként, lehet az utódom.
Mindenesetre úgy igyekszem alakítani a céget, hogy önjáró legyen, ami azért megnyugtató, mert a jövő így biztosított.
Mindenesetre úgy igyekszem alakítani a céget, hogy önjáró legyen, ami azért megnyugtató, mert a jövő így biztosított.
- Hobbi?
- Első helyen áll a fotózás, utána a sport. Még ma is évente legalább két alkalommal végig futom a félmaratont. Jó az, ha az ember testben és lélekben megfelelő kondícióban tartja magát.
- Azzal búcsúzom, hogy nem tudom mikor, de az Agrofórum szívesen bemutatna egy-két fotót Simon Péter munkáiból.
-Állok elébe.